Vágó Éva Anna: Játékra nevelés és munkatevékenység foglalkoztatástana Tankönyvkiadó Vállalat, 1989

A napi- és hetirendet a gyermekcsoport óvodapedagógusai alakítják ki. H) megfelelő szakemberek bevonásával – a szülővel, az óvodapedagógussal együttműködve – speciális gondozó-, prevenciós és korrekciós testi, lelki és értelmi nevelési feladatok ellátása. A nemzetiséghez tartozó gyermekek óvodai nevelésében biztosítani kell az önazonosság megőrzését, a nemzeti identitás erősítését, a nemzetiségi hagyományok átörökítését, a nemzetiségi gyermekek nyelvi nevelését és a multikulturális nevelésen alapuló integráció lehetőségét.

Árinfó

A kapcsolatok kialakításában és fenntartásában az óvoda nyitott és kezdeményező. A gyermek fejlődésének nyomon követése a tanköteles kor betöltését megelőző nevelési évtől az iskolai tanulmányok megkezdéséhez szükséges készségek és képességek rögzítésével egészül ki a kötelező dokumentumban az iskola-előkészítő fejlesztő pedagógiai tevékenység tervezése érdekében. A nemzetiséghez tartozó gyermekeket is nevelő óvodában dolgozóknak feladatuk, hogy megvalósítsák a nemzetiségi óvodai nevelés célkitűzéseit.

Megismeri a szülőföld, az ott élő emberek, a hazai táj, a helyi hagyományok és néphagyományok, szokások, a közösséghez való tartozás élményét, az összefogás, a nemzeti, családi és a tárgyi kultúra értékeit, megtanulja ezek szeretetét, védelmét. Az óvodában előtérbe kell helyezni a szabad játék érvényesülését. A játék kiemelt jelentőségének az óvoda napirendjében, időbeosztásában, továbbá a játékos tevékenységszervezésben is meg kell mutatkoznia. A kapcsolattartás formái, módszerei alkalmazkodnak a feladatokhoz és az egyéni szükségletekhez.

A rendőrség fontosnak tartja, hogy a fiatalokban tudatosuljon, hogy a házi kedvenceik, valamint a haszonállatok tartása és ellátása felelősséggel jár. A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium részéről évek óta segítő és kezdeményező munkálatok folynak a fenntarthatóságra nevelés legalsó lépcsőfokát képező óvodai nevelés támogatása érdekében. Az ajánlásokat értelmezve megállapítható, hogy többségük tartalmazza a helyi nevelési program tartalmi irányítására vonatkozó értelmezéseket, illetve nagymértékben fogalmaztak meg a nevelőmunka gyakorlatára vonatkozó állításokat is. Mindezek figyelembevétele jó alapot adhat a nevelőtestületeknek helyi értékelés lebonyolításához is.

A rugalmas beiskolázás az életkor figyelembevétele mellett lehetőséget ad a fejlettség szerinti iskolakezdésre. A gyermek tanulási képességeinek kibontakoztatása és fejlesztése a teljes óvodai életet átfogó, folyamatos és alapvető feladat. A gyermek adottságai, a családban és tágabb környezetében szerzett tapasztalatai, valamint az óvodai nevelés során biztosított tanulási formák meghatározzák a gyermek későbbi fejlődési lehetőségeit és alakuló motivációját. Az óvodapedagógus a tanulást biztosító feltételek megteremtése során épít a gyermekek előzetes élményeire, tapasztalataira, ismereteire. Az óvodai nevelés célja az, hogy elősegítse a gyermekek sokoldalú, harmonikus fejlődését, a személyiség kibontakozását, a hátrányok csökkenését, az életkori és egyéni sajátosságok, valamint az eltérő fejlődési ütem figyelembevételével (ideértve a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek ellátását is). A cél az érzékelés és a mozgás (például a látás, a nyúlás és fogás, a hang irányába fordulás vagy a hangforrás keresése) összerendeződésének elősegítése.–A súlyosan és halmozottan fogyatékos tanulóknál az önindított mozgás gyakran nehezen kivitelezhető.

Ezért az oktatási tartalmakat azok testi dimenziójában kell hozzáférhetővé tenni. A pedagógus csak és kizárólag annyi segítséget nyújtson, amennyi feltétlenül szükséges. Első a verbális segítségadás, szükség szerint non verbális jelzésekkel – gesztusok stb.

A fogócskában ne essen ki senki, és ha szerteszét szaladnak, és kiborulnak, mert nem őket, hanem a testvérüket kergetjük, akkor például jelöljünk ki két fa között egy vonalat, amin tilos átfutni. A játék így az lesz, hogy ők megpróbálnak átszaladni, mi meg megpróbáljuk elkapni őket. Ezzel magunkat is kíméljük – nem fáradunk el olyan hamar – és őket is együttműködésre késztetjük. Amíg az egyikük incselkedik velünk, a másik gyerek szépen elslisszol mögöttünk. A tanulókban a nevükön történő megszólítás tudatosíthatja, hogy az egyes helyzetekben róluk van szó. Törekedni kell annak tudatosítására, hogy társainak, akik körülötte vannak, is van nevük, és közösen tevékenykednek a nap folyamán.

• A tanuló azon élménye és tapasztalata, hogy képes a kívánsága szerint befolyásolni a környezete történéseit, a legerőteljesebb motiváló eszköz.
• A mindennapos testmozgás az óvodai tornaszobában, a csoportszobában vagy a játszóudvaron is megszervezhető.
• A cookie engedélyezése lehetővé teszi, hogy javítsuk honlapunkat.
• A rajzolás mint funkció kialakításához szükség van egyéni segítségnyújtásra (pozícionálás, adaptált segédeszközök stb.).
• A mese – képi és konkrét formában, a bábozás és dramatizálás eszközeivel is – feltárja a gyermek előtt a külvilág és az emberi belső világ legfőbb érzelmi viszonylatait, a lehetséges és megfelelő viselkedésformákat.

Játékosvédelmi zöld szám

A gyermek ebben az időszakban a játékban dolgozza fel az őt érő benyomásokat, eseményeket, családi és óvodai élményeket. A babák etetése, orvosos játékok, főzőcskézés, szuperhős szerepek – mind a belső világ kivetítései, segítve a valóság megértését és az érzelmi egyensúly kialakítását. A tanulók az iskolába lépessel új közösségbe kerülnek. A közösségben a megfelelő pedagógiai segítségadással a csoporttagok kapcsolatot teremthetnek egymással. A testi kontaktus, egymás tevékenységének látványa, egymás hangjának meghallása hatással van a csoporttagokra.

Tartalom szerint megkülönböztetünk gyakorló, szimbolikus, konstruáló, szabály-, fejlesztő- és úgynevezett komplex játékot. A szociális jelleg alapján beszélünk egyéni, páros és csoportos játéktevékenységről, melyekben külön kategóriába sorolhatjuk a kortársakkal, illetve a felnőttel való játékot. Ezen kívül csoportosíthatjuk még a játékokat a kezdeményező személye szerint, valamint a történetiség, a hagyomány szerint is. A cookie-k információit tárolja a böngészőjében, és olyan funkciókat lát el, mint a felismerés, amikor visszatér a weboldalunkra, és segítjük a csapatunkat abban, hogy megértsék, hogy a weboldal mely részei érdekesek és hasznosak. Olyan helyzeteket teremtése szükséges, amelyekben a tanulóknak alkalmuk nyílik arra is, hogy egymással kapcsolatot teremtsenek. A tanulók mintaadással és rávezető játékokkal is motiválhatók.

A játék sok mindent jelent, egyszerre önfeledtség, szabadság, öröm, ugyanakkor tanulás, felfedezés és fejlődés is. A játék fontosságáról, a gyermekek életében betöltött funkcióiról, valamint a játékterápia módszertanáról olvashattok cikkünkben. A tárgyak, képek, testjelek, gesztusok vagy hangok beillesztése a nevelési és oktatási folyamatba lehetővé teszi a tanulók számára, hogy a mindennapos helyzetekben, a konkrét szituációhoz kötötten – de azoktól egyre függetlenebbé válva – kifejezzék szükségleteiket, és hatást gyakoroljanak környezetükre. A figyelem felkeltésének és megtartásának képessége, a kommunikációs szerepek megértése, a kommunikációs funkciók értelmezése, a közös figyelem kialakítása, a kivárás képessége mind alapjai a működőképes interakciónak. A gyógypedagógus teremtsen minél több lehetőséget a tanulóknak arra, hogy a kommunikáció alapvető szabályrendszerét megismerjék, és ezeket alkalmazni is tudják.

A kis ingek aztán a karácsonyfa alá kerültek, úgy hívtuk, a Kis Jézus ingecskéi. A tanulás feltétele a gyermek cselekvő aktivitása, a közvetlen, több érzékszervét foglalkoztató tapasztalás, felfedezés lehetőségének biztosítása, kreativitásának erősítése. A gyermek saját vers- és mesealkotása, annak mozgással, illetve ábrázolással történő kombinálása az önkifejezés egyik módja. A felekezeti, illetve egyházi óvodák kapcsolatot tartanak az adott egyházi intézményekkel.

D) az óvoda nevelje a gyermeket annak elfogadására, megértésére, hogy az emberek különböznek egymástól. Az óvoda családias, bizalmat közvetítő, szeretetteljes légköre ösztönöz, és hatással van a gyermek érzelmi kötődésének alakulására. D) az óvodás gyermek tapasztalatait, érzelmeit, vágyait tevékenységein keresztül fejezi ki, ezért a gyermeki tevékenységnek a teljes nevelési időben érvényesülnie kell. Fontos megfigyelési szempont továbbá, hogy a gyermek játéktevékenysége mennyire illeszkedik az életkorához, nincs-e késés vagy lemaradás.

S ebből már láthatjuk is; a játékpedagógiai szemlélet nem kizárólag az intézményi nevelés keretein belül érvényesíthető. Az otthoni környezet – különösen a kisgyermekes családok esetében – kulcsszerepet játszik abban, hogy a gyermek megtapasztalhassa a játék örömét és fejlesztő erejét. A szülők, gondviselők aktív részvétele, támogató attitűdje jelentősen hozzájárul ahhoz, hogy a játék a gyermek mindennapjainak természetes és értékes része maradjon. A pedagógusok, fejlesztő szakemberek és nevelést támogató szakmai segítők meghatározó szereplői annak a támogató rendszernek, amelyben a gyermek kibontakoztathatja képességeit, és játékos módon fejlődhet. A játékpedagógia szemléletének tudatos alkalmazása a mindennapi pedagógiai és segítő gyakorlatban lehetőséget ad arra, hogy a szakemberek ne csupán oktatóként, hanem a gyermek fejlődését támogató facilitátorként legyenek jelen. Kiemelten fontos szerepe van a szabad játéknak, mely a gyermek autonómiájának és kreativitásának forrása.

Szerepel benne keresés, kutatás, rátalálás, felismerés, felfedezés, kipróbálás, kalandozás, kísérletezés stb. A mindennapos irányított testmozgás részét képezhetik a zenére, zenei ritmusra végzett mozgásos feladatok, (népi) játékok és táncok (kiemelten a néptánc), amelyek jelentős mértékben segítik a mozgáskultúra játékos, táncos úton történő fejlesztését. A mindennapos testmozgás az óvodai tornaszobában, a csoportszobában vagy a játszóudvaron is megszervezhető. A sajátos nevelési igényű gyermek fejlesztése speciálisan képzett szakember közreműködését igényli.

Mai változó világunkban biztosítjuk-e a gyermek számára a jó és élménygazdag játék lehetőségét? Tudjuk-e, hogy mikor kapcsolódjunk be a játéktevékenységbe, vagy szükséges-e az állandó jelenlétünk? Figyelembe vesszük-e a játék intimitását – teszi fel a fontos kérdéseket az Ovonok.hu szakértője. Az óvodapedagógus kollégák a humánerőforrás fejlesztését tartják szükségesnek a kritériumrendszer életbe lépése érdekében. Hogyan, milyen körülmények között, mivel és mikor – ez nagyon függött és ma is függ a tartalmi szabályozástól, az óvodapedagógus felkészültségétől.

A játék és főleg a szabad játék az egyik legfontosabb komplex személyiségfejlesztő eszköz. Fejleszti a gondolkodást, segít az alkalmazkodásban, feloldja a szorongásokat és félelmeket. Segít megszemélyesíteni bizonyos élethelyzeteket, segít a konfliktusok kezelésében, a szociális normák megértésében és elsajátításában. Oldja az agressziót, levezeti az indulatokat. Minden perce és mozzanata a gyermek fejlődését szolgálja.

A játék – szabad képzettársításokat követő szabad játékfolyamat – a kisgyermek elemi pszichikus szükséglete, melynek mindennap visszatérő módon, hosszan tartóan és lehetőleg zavartalanul ki kell elégülnie. A kisgyermek a külvilágból és saját belső világából származó benyomásait játékában jeleníti meg. Így válik a játék kiemelt jelentőségű, az egész személyiséget fejlesztő, élményt adó tevékenységgé. Az óvoda a köznevelési rendszer szakmailag önálló nevelési intézménye, a családi nevelés kiegészítője, a gyermek harmadik életévétől az iskolába lépésig. Az óvoda pedagógiai tevékenységrendszere, személyi és tárgyi, valamint pedagógiai környezete biztosítja az óvodáskorú gyermek fejlődésének és nevelésének legmegfelelőbb feltételeit.

A hároméves kortól kötelező óvodába járás ideje alatt az óvodai nevelési folyamat célja, feladata a gyermeki személyiség harmonikus testi és szociális fejlődésének elősegítése. A gyermek belső érése, valamint a családi nevelés és az óvodai nevelési folyamat eredményeként a kisgyermekek többsége az óvodáskor végére eléri az iskolai élet megkezdéséhez szükséges fejlettséget. A gyermek az óvodáskor végén belép a lassú átmenetnek abba az állapotába, amelyben majd az iskolában az óvodásból iskolássá szocializálódik.

Mind a baba játékokat, mind a nagyobbaknak való gyerekjátékokat tisztítjuk és fertőtlenítjük, mielőtt újból bérbe adnánk. A gyermekek a velük történteket játékban megismétlik, „kijátsszák” magukból, aminek feszültségoldó hatása van. Ha nehéznek találod a cikkben leírtak megvalósítását, az nem a Te hibád! Támogatás nélkül gyakran lehetetlen az elméletet, vagy új ötleteket a gyakorlatba ültetni. Szeretettel várunk a Kapcsolódó Klubba, ahol bármikor kérdezhetsz, és rendszeresen részt vehetsz online alkalmakon.

A gyermekeket nap mint nap rengeteg inger, elvárás, új tapasztalat, stressz éri, amit még sokszor nem tudnak úgy verbalizálni és tudatosan kezelni, mint a felnőttek. A játék – különösen a szabad, nem irányított játék – lehetőséget ad arra, hogy ezeket az élményeket kifejezzék, újrajátsszák, feldolgozzák. A késő gyerekkorban és serdülőkor elején (10–12 éves kor körül) a játék tartalma még inkább eltolódik a kreatív alkotás, a célorientált tevékenységek és a szociális kapcsolatok irányába.

A rendszeres egészségfejlesztő testmozgás, a gyermekek egyéni fejlettségi szintjéhez igazodó mozgásos játékok és feladatok, a pszichomotoros készségek és képességek kialakításának, formálásának és fejlesztésének eszközei. Az óvodáskor a természetes hely-, helyzetváltoztató és finommotoros mozgáskészségek tanulásának, valamint a mozgáskoordináció intenzív fejlődésének szakasza, amelyeket sokszínű, változatos és örömteli, érzelmi biztonságban zajló gyakorlási formákkal, játékokkal szükséges elősegíteni. Ezzel biztosítható a mozgás és az értelmi fejlődés kedvező egymásra hatása. Az óvodai élet minden napján biztosított aktív szabad játék mellett hangsúlyosan jelennek meg az irányított mozgásos tevékenységek, amelyek játékos környezetben és játékba ágyazottan fejlesztik az alapvető mozgáskészségeket és a kapcsolódó fogalmi rendszert. Az óvodának rendelkeznie kell a pedagógiai program megvalósításához szükséges tárgyi feltételekkel. Az óvoda épületét, udvarát, kertjét, berendezését oly módon kell kialakítani, hogy az szolgálja a gyermek biztonságát, kényelmét, megfeleljen változó testméretének, biztosítsa egészsége megőrzését, fejlődését.

Interjú egy pszichológussal: A játék szerepe a gyermek érzelmi fejlődésében

A válaszadók 60%-a szerint a kritériumrendszer rendkívül sokoldalú, alapos, átgondolt, de részletesebb kidolgozottságot igényel. A minősítési rendszernek fel kell ölelnie az óvodai nevelés szinte valamennyi működési és tartalmi területét. A kitűzött célok és feladatok megoldásához szükséges tárgyi, gazdasági háttérrel és személyi feltételekkel az óvodák többsége nem rendelkezik. Ez okozhat problémát, ezért lenne jó egy indikátorrendszer kidolgozása.

Visszaigazolja a kisgyermek szorongásait, és egyben feloldást és megoldást kínál. A mese tárgyi világot is megelevenítő, átlelkesítő szemléletmódja és az ehhez társuló, a szigorú ok-okozati kapcsolatokat feloldó mágikus világképe csodákkal és átváltozásokkal ráébreszt a mélyebb értelemben vett pszichikus realitásra és a külvilágra irányított megismerési törekvésekre. A játék folyamatában az óvodapedagógus tudatos jelenléte biztosítja az élményszerű, elmélyült, kreatív gyermeki játék kibontakozását. Mindezt az óvodapedagógus feltételteremtő tevékenysége mellett a szükség és igény szerinti együttjátszásával, támogató, serkentő, ösztönző magatartásával, indirekt reakcióival éri el.

A tanköteles korú, de az óvodában nevelkedő gyermekeket a 6. Pont alkalmazása során tanköteles korukat megelőző nevelési évben járóknak kell tekinteni. Játék közben a gyerekek elsajátítják a hatékony fegyelmet, megtanulnak pozitív döntéseket hozni, kialakul problémamegoldó képességük és megtanulják az emberi értékeket és felelősséget. Ezzel mindannyian nagyban hozzájárulunk ahhoz, hogy egy sikeres, céltudatos, de a pozitív emberi értékek segítségével érvényesülő felnőtt váljon a ma még óvodás gyermekből. A szülőkkel való közös játék erősíti a gyermek és a szülő közötti kötődést.

Egy orvosos vagy építős játék például lehetőséget ad számukra, hogy újrajátsszák azokat a helyzeteket, amelyek érzelmileg foglalkoztatják őket. A játékon keresztül jelenítik meg félelmeiket, vágyaikat, ezért nyújt jó lehetőséget a spontán játék megfigyelése a gyermekek megismerésére. A játékterápia egy biztonságos helyet teremt a gyermekek számára, ahol bátran kísérletezhetnek, fejleszti az önszabályozási képességüket, segít felismerni és kapcsolódni saját érzelmeikhez, valamint fejleszti a szociális készséget. A kutatók játékfogalmaiban visszatérő elem a tét- vagy célnélküliség, az örömszerző funkció, a spontaneitás és az önkéntesség. Ezeket tehát mind megélik a gyermekek a játék során. Előtérbe kerül kaszinó a kreativitás és a fantázia, a gyermekek a játékban kifejezhetik vágyaikat, hozzájárul az önismeret mélyítéséhez, a személyiség fejlődéséhez, valamint képesség- és készégfejlesztő hatása is van.